Agios (azaz Szent) Mamas, Caesaria római kormányzója fogságban született a keresztény üldözések korában. Szüleit a bálványimádás megtagadásának büntette miatt vetették börtönbe, és nem sokkal Agios Mamas születése után mindketten meghaltak.
Ám úgy tűnt, hogy a kis Mamas élete jobbra fordul: egy Caesariában élő gazdag asszonynak angyali látomása volt. Ennek hatására mindent úgy tett, ahogy az angyal kérte. Eltemette a szülőket, és a börtönből magához vette a gyermeket, akit sajátjaként, szeretetben nevelt fel, taníttatta, és egyetlen örökösévé tette. Sajnos minden jó véget ér egyszer: amikor Mamas 15 éves lett, a nő, aki anyja helyett anyja volt, meghalt.
Ahogy az már lenni szokott, a hatalom, mely más vallásban hitt, nem nézte jó szemmel Agios Mamas kereszténységét: vagyonát elkobozták és embertelen módon megkínozták, és végül a tengerbe vetették. Istenhez imádkozott, hogy ne érezzen fájdalmat, Ő pedig egy angyalt küldött a megmentésére.
Agios Mamas ekkor már csodás hatalommal rendelkezett a természet felett: nem csak az emberek, de az állatok is színe elé járultak és hallgatták az Evangélium hirdetését. Ez már tényleg vérlázító volt az uralkodó szemében: Agios Mamast el kell tenni láb alól! Az impérium újabb adókat vetett ki, ám Ag. Mamas megtagadta azok befizetését, hiszen csak egy barlangban lakott, és abból élt, amit a természet adott. A katonák, akiket érte küldtek rémülten látták, hogy vadállatok védik a szentet, és napokig nem tudtak a közelébe férkőzni. Ám Mamas megjelent egy oroszlánon ülve, báránnyal a kezében – az Antiókhiai Ortodox Egyház a mai napig így ábrázolja – és feladta magát.
A legenda ezen a ponton két verzióban fut tovább, bevalljuk, hogy szívünknek az első változat a kedvesebb. E szerint az uralkodó színe elé is oroszlán háton és báránnyal a kézben érkezett. Ez annyira lenyűgözte a császárt, hogy Agios Mamast egész életére felmentette az adófizetés alól.
A második variáció már kegyetlenebb: elfogása után kíméletlen kínzásoknak tették ki, majd vadállatok ketrecébe zárták, de az éhes oroszlánok, ahelyett, hogy széttépték volna, a sebeit kezdték nyalogatni. A súlyosan megsebesült Mamast ezután a döbbent katonák szabadon engedték és ő hamarosan meghalt barlangjában.
Keresztények temették el egy hatalmas szikla alá, szent ereklyéihez, pedig hosszú ideig gyógyulásban bízva imádkoztak, a legenda szerint sikerrel. De az akkori király nem akarta, hogy a vértanú békében nyugodjon, koporsóját a tengerbe akarták vetni. Ekkor Agios Mamas látomásban jelent meg egy hithű kereszténynek: és megmutatta, hogy hol legyen a végső nyughelye. Így került a teste Ciprus északnyugati oldalára, ahol egy neki szentelt templomot építettek.
A Caesariai Agios Mamas-hoz a hagyomány szerint a betegségből gyógyulni vágyók imádkoznak, zarándokolnak el, de, ami a legfontosabb: ő az adófizetők védőszentje.
Ugye megértik, hogy el kellett jutnom a templomához?!
"Ag. Mamas? Megbízható, pontos, naprakész, megoldás-orientált!"
Juvancz Dóra
ügyvezető igazgató